Debrecen városrészei

Wesselényi lakótelep

A Wesselényi lakótelep a Belvárosba ékelődött modern lakótelep, az 1990-es évek elején épült. Nagyjából a Wesselényi utca–Sumen utca–Szent Anna utca háromszögben található.

Kertségek

Debrecenben a 17-18. században a szálláskertes-ólaskertes településforma volt jellemző. A hosszan elnyúló telkek hátsó részén, túl a gazdasági udvaron, dúsan termő szőlők és gyümölcskertek voltak a 18. század végétől kezdve. A kertségek területe 1000 holdat tett ki. A lakosság növekedésével egyre kisebb területre szorultak vissza a kertek, és az újabb utcák nyitásával lassan beépültek, ez arra késztette a várost, hogy az a város árkán túl létesítsen megfelelő területet a szőlők, gyümölcsösök és veteményesek számára. Így alakultak ki a várost övező kertségek. Az 1760-80-as években 15 ilyen kertség ölelte körbe a várost. Nagy részük szőlőskert volt. Nemcsak gazdasági hasznot hoztak, hanem a város levegőjét is tisztították.

A városi tanács 1890-ig szigorúan tiltotta a kertségekben a lakóházak építését. A lakosság 1890-1910 között megkétszereződött, egyre többen települtek ki a kertségekbe. A Boldogfalvi-, Csapó- és a Homokkert teljesen beépült a 20. század elejére. A lakótelepek terjedésével a kertségeket felszámolták és bérházakkal építették be, emiatt fokozatosan kintebb szorultak Martinkára, Bocskaikertbe, Pacra, Halápra, Nagycserére. A kialakult kertségek ma a lakótelepekben is viszik tovább a nevüket: Liba-, Téglás-, Vén-, Új-, Boldogfalvi-, Epres-, Tócós-, Csapó-, Posta-, Sesta-, Homok-, Séta-, Csemete-, Komlós-, Varga-, Zsidó-, Csige-, Péterfia utcai, Széchenyi-, Hatvan utcai, Köntöskert.

Homokkert

A Homokkert a 17. század közepén keletkezett a város déli részén. Régebbi neve Szent Anna-i, vagy boldogfalvi kívüli kert volt. A Belvárostól délre, a Vágóhíd utca–Rigó utca–Leiningen út–Mikepércsi út által körbevett területen található. Központi utcája a Szabó Kálmán utca.

Boldogfalvi kert

Boldogfalva melletti cívis szőlőskert, a 20. század elejére belterületté vált. Délen az Epreskert határolja.

Vargakert

A 17. század elején keletkezett. A várostól délnyugatra, a debrecen–budapesti vasútvonal mellett fekszik. Valószínűleg a cserzővargákról kapta a nevét, akiknek itt voltak szőlői. A II. világháború folyamán több bombatalálatot kapott.

Postakert

A 18. század végén alakult ki, a posta megszervezésének idején. 1570-ben Szent Miklós utca végében lévő kert, majd a 18. század elejétől Patikás-kertnek nevezik. A mai István út – Szoboszlai út – Bornemisza utca által bezárt terület.

Széchenyi-kert

A 16. század végén keletkezett, előtte Német utcai kisajtónál lévő kertnek nevezték, majd 1715-től Koskertnek, a környező juhlegelő miatt. A 19. század-tól Zsidókertnek nevezték, mert keleti oldalán volt a „zsidók traktírháza”, ahol a vásárra érkező zsidó kereskedők szállást és kóser élelmet kaptak. A Széchenyikert nevet csak 1927-ben kapta.

Hatvan utcai kert

A 16. században keletkezett a Hatvan utcai kapun kívül, a mai Kishegyesi út–Bartók Béla út–Pesti út közötti területen. Területén volt a Hatvan utcai temető, melyet 1700-ban nyitottak, itt nyugszik Csokonai Vitéz Mihály.

Ugrás a hozzászólás küldéshez.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.